Műszaki

A korábbi tankönyv kompetecia alapú követelmények szerint átdolgozott változata. Tankönyvvé nyilvánítása folyamatban van.

A könyv a gépi forgácsolók 0264-06 Gépi forgácsoló feladatok modulján belül az 5.2, 5.3, a 6.2 és a 6.3 tananyagelemekhez készült. A tankönyv a CNC programszerkesztés c. tankönyvvel együtt alkotja azt a tananyagcsomagot, amely a CNC gépkezeléshez szükséges elméleti és gyakorlati információkat tartalmazza.

A szakiskolák 10. és a szakképző iskolák 11-12. évfolyama számára készült tankönyv a kereskedelem tagozódásának megismertetése után bemutatja az áru útját a termelőtől a fogyasztóig, a kiskereskedelmi egységek csoportosítását, a kereskedelmi munka tárgyi és személyi feltételeit, a vásárlói típusokat, és kitér a fogyasztói érdekvédelem jelentőségére is.

A könyv az Anyagismeret c. első kötet folytatásaként rendszerező áttekintését adja a gépipari alapanyagok és félkész gyártmányok jellegzetes előállító, ill. megmunkáló technológiáinak. Az egyes fejezetek a gépiparra jellemző felhasználási arányokban mutatják be a fémes anyagok, a polimerek, a kerámiák és a kompozitok fontosabb technológiáit, jellegzetes félkész gyártmányait.

A kiadvány tömör, összefoglaló tájékoztatást ad a transzformátorokról, a szinkrongépekről, az aszinkrongépekről és az egyenáramú gépekről. A tankönyv kevésbé elméleti, inkább a témával kapcsolatos gyakorlati szempontokat tárja fel, nem igényel magas szintű matematikai ismereteket. A tan-anyag elsajátítását gyakorlatias számpéldák és feladatok segítik.

A könyv a gépi forgácsolók 0264-06 Gépi forgácsoló feladatok modulján belül az 5.1 és a 6.1 tananyagelemekhez készült. A tankönyv a CNC gépkezelés c. tankönyvvel együtt alkotja azt a tananyagcsomagot, amely a CNC gépkezeléshez szükséges elméleti és gyakorlati információkat tartalmazza. A CNC-gépekre történő technológiai tervezéshez fontos, hogy ismerjük a hagyományos forgácsolási eljárásokat (esztergálás, marás stb.), illetve az ezekhez kapcsolódó alapfogalmakat. A tankönyv írói feltételezik, hogy a CNC-programozást elsajátítandó szakemberek az említett ismeretekkel rendelkeznek. A különböző programvezérlések közül a számjegyvezérlés esetében a programkészítés és a programtárolás lehetővé teszi, hogy a kis- és közép sorozatgyártásban is gazdaságosan kihasználjuk a CNC-technika előnyeit. Ebben a kötetben a vezérléstől független alapfogalmakat és a CNC-technikához kapcsolódó technikai információkat mutatjuk be. Majd a CNC-vezérlésű esztergák és marók programozását tekintjük át a DIN 66025 szabványban leírtak alapján, a FANUC „0”, az NCT-104T és az NCT-104M vezérlések ismertetésén keresztül. A tankönyvet természetesen használhatja valamennyi, CNC-programozással foglalkozó szakember is.

A könyv a moduláció és demoduláció, valamint az elektroakusztika áttekintésével kezdődik. Ezután az analóg és digitális hangrögzítés, az antennákkal és tápvonalakkal kapcsolatos alapfogalmak következnek. Mindezeket a rádióadás- és rádióvétel-technika, ill. televízióadás- és televízió-vételtechnika, valamint az utóbbihoz szorosan kapcsolódó mágneses képrögzítés fejezetek követik. A tankönyv alapvető ismereteket tartalmazó részét a mikrohullámú és kábeltelevíziós műsorszórással kapcsolatos tudnivalók zárják. A könyv utolsó két fejezete a televíziótechnika továbbfejlesztésében elért eredményekkel (sztereohang átvitele, a PALplusz rendszer, digitális televíziós rendszerek stb.), fejlesztési tendenciákkal, valamint a speciális videoeszközökkel (továbbfejlesztett képcsövekkel, új típusú megjelenítő-eszközökkel) foglalkozik.

A feladatgyűjtemény a műszaki tervezés és ábrázolás gyakorlásához több mint 200, eddig még nem publikált feladatot tartalmaz. A feladatok elrendezése főként technológiai szemléletet tükröz, az eltérő nehézségi szintek pedig segítik az egyes témák differenciált oktatását. A feladatok gépész jellegű szakok és szakképesítések tanulói számára készültek.

A korábbi tankönyv kompetencia alapú követelmények szerint átdolgozott változata.

A könyv A gépelemek alapjai c. könyvnél részletesebb feldolgozásban ismerteti a gépelemek és szerkezeti egységeik leggyakoribb fajtáit. Mintapéldák által bevezet a méretezési, ill. kiválasztási lehetőségeik megismerésébe is. Rövid fejezet foglalkozik a szabványosítás fontosságával, különös tekintettel a nemzetközi szabványok hazai alkalmazására. Ezután a kötőgépelemek, a rugók és a lengéscsillapítók, a csövek és csőszerelvények, a tengelyek és csapágyazásuk, a tengelykapcsolók, a fékek, a nyomatékátszármaztató hajtások és a mechanizmusok ismertetése következik

A korábbi tankönyv kompetecia alapú követelmények szerint átdolgozott változata.

A feladatgyűjtemény elsősorban a Kiadó három alapozó elektronika (Az elektronika alapjai, Elektronika és a Digitális elektronika c.) tankönyvének használatához nyújt segítséget, mivel követi azok felépítését, gondolatiságát.

A könyv a villamos ipari és rokon szakmák számára foglalja össze a mechanikai alapismereteket, a legfontosabb gépelemeket, a különféle hajtásokat és – kivonatosan – a mechanizmusok elméletét. Az egyes témákat méretezési eljárások egészítik ki.

A korábbi tankönyv kompetencia alapú követelmények szerint átdolgozott változata.

Ez a tankönyv a Földméréstan c. tankönyvet egészíti ki a különböző kitűzési és bemérési módszerek, ill. a mai gyakorlatban alkalmazott technológiák bemutatásával. Fejezetei: körívek kitűzése, koordináta-rendszerek, vetületi rendszerek, térképek, vízszintes alappontok meghatározása, vízszintes részletmérés, vízszintes és magassági részletmérés, közlekedési létesítmények építésének földmérési munkái. A Vízszintes és magassági részletmérés c. fejezet bemutatja a műholdas helymeghatározás, a fotogrammetria és a távérzékelés legkorszerűbb módszereit.

A tankönyv a klasszikus villamos méréseket ismerteti, amelyek alkalmasak arra, hogy a tanulók az elméletben tanult fogalmak és a közöttük fennálló összefüggések, törvényszerűségek igazolásán túl az iskolai laboratóriumban, mérőteremben megszerezzék az alkalmazás készségét. A méréselméleti ismeretek elsajátításán kívül bemutatja a leggyakrabban használt villamos mérőműszerek működési elvét, azok használatát.

A tankönyv a metallográfiával, a vasfémek és nemvasfémek, valamint ötvözeteik tulajdonságaival, megmunkálhatóságával és villamos ipari felhasználásával foglalkozik. A második rész leírja az elektronikai iparban használt alkatrészeket, szerelési anyagokat, szerelvényeket, és röviden bemutatja előállításukat is.

A korábbi tankönyv kompetecia alapú követelmények szerint átdolgozott változata.

Könyvünk a 10162-12 sz. Gépészeti alapozó feladatok megnevezésű szakmai követelménymodul azonos nevű tantárgyának a Fémek alakítása c. témakörhöz készült. Tartalmazza a gépészeti szakmák többségében szükséges készségek, képességek megszerzéséhez szükséges ismereteket, a szakmai kompetenciák kialakításának lehetőségét.